Mi a fehérje és miként járul hozzá izomzatunk fejlődéséhez?

A protein, vagyis a fehérje egy nélkülözhetetlen makro tápanyag, amely az izomzat építő köve. A sportolók és az aktív, rendszeres mozgást végzők számára alapvető fontosságú, hogy fehérjebevitelük megfelelő mértékű legyen, hisz pótlás nélkül az izmok fejlődése megáll, a regeneráció sokkal lassabb és nehezebb, illetve akár leépülési szakaszba is kerülhet az izomzat.

Az izomépítéshez, az izomzat meg- és fenntartásához, annak regenerációjához nélkülözhetetlen a szervezetben a nitrogén egyensúly létrejötte és fenntartása. A különféle aminosavak, elsődleges nitrogén forrásként szolgálnak. Az esszenciális aminósavak külső forrásból történő szervezetbe juttatása szükséges és fontos, mivel testünk önállóan nem tudja előállítani.

A fehérje nem csak az izomzat fenntartásához, annak további építéséhez elengedhetetlen, de fontos szerepet játszik a hormonok képzésében és azok szinten tartásában. Ezzel párhuzamosan szerepet vállal az enzimek előállításában, az immunrendszer megfelelő működésében.

A hemoglobin képzéshez is szüksége van a szervezetnek proteinre, amely a munkát végző izomzat számára oxigénellátást biztosít.

Milyen típusú fehérjéket különböztetünk meg?

A fehérjéket csoportosíthatjuk forrásuk szerint:

• növényi eredetű: szója, borsó, rizs, tökmag, kender, kókusz
• állati eredetű: tejsavó, tej, sajt, tojásfehérje, szárnyas húsok (csirke, pulyka), hal, marha, hal, stb.

A növényi forrásból származó vegán fehérjéket inkomplett fehérje forrásoknak is nevezik, mivel nem tartalmaznak néhány esszenciális aminosavat.

Ez azonban nem minden növényre igaz, ugyanis vannak olyan növények, amelyek az összes esszenciális aminósavat tartalmazzák.

Ilyenek például (a teljesség igénye nélkül):

• olajos magvak, kelbimbó,
• kelkáposzta, csicsóka,
• brokkoli, cékla,
• spárga, lencse,
• borsófélék, babfélék,
• szójabab, kukorica,
• burgonya

Az állati eredetű fehérje típusok az összes esszenciális aminósavat tartalmazzák, ezért teljes értékű vagy komplett fehérje forrásoknak nevezik őket.

Miért előnyös a növényi fehérje források szervezetünkbe juttatása?

• A kazein, amely egy tejfehérje gyulladást válthat ki a szervezetben és károsíthatja a mikrobiom egészségét
• A tejben lévő tejfehérje és a tejcukor allergiás reakciót válthat ki
• A tejtermékek némelyikre jelentősen megemeli az inzulin szintet- ez inzulin rezisztenciához és akár elhízáshoz is vezethet.
• A nagyüzemi állattenyésztés során a tej, tojás és hús növekedési hormon és antibiotikum maradvánnyal terhelt lehet
• A vörös hús fogyasztás hozzájárul a húgysav szint emelkedéséhez
• A rendszeres és nagy mennyiségű állati eredetű fehérje feldolgozása során nagyobb terhelésnek van kitéve az emésztőrendszer, miközben a tápanyag- felhasználás hatásfoka romolhat
• Az emésztőrendszert egyre nagyobb stresszhatás éri, és az oxidatív stressz következtében, a teljesítmény csökkenése tapasztalható.

A fent említett probléma fokozottan jelentkezhet olyan személyek esetében, akik az aktivitásuk é sportos életmódjuk következtében nagyobb mennyiségű állati eredetű fehérjét visznek be szervezetükbe.

A növényi  fehérje fogyasztás további előnyei 

• A növényi fehérjék cukor és zsírtartalma elhanyagolható, vagy teljesen nulla, ezért nem lép fel nagymértékű inzulin és vércukorszint ingadozás.

• Serkenti az anyagcserét. A növényi fehérjét rost tartalmának köszönhetően lassabban emészti szervezetünk, mint a szénhidrátot és a zsírt. A több energiát és hosszabb időtartamot igénylő emésztési folyamat pedig serkenti az anyagcserét.

• Javítja az emésztést: A hüvelyesek, dió- és gabonafélék különféle vízben oldódó és nem oldódó rostokat tartalmaznak, amelyek természetesen serkentik az emésztést. Az oldódó rostok a teltség érzéséért felelősek, a nem oldódó rostok pedig az emésztés elősegítéséért.

Rendszeres testmozgás mellett milyen mértékű fehérje bevitel ajánlott?

A fehérje fogyasztás kapcsán, először is tisztában kell lennünk azzal, hogy amennyiben rendeszeres fizikai aktivitás mellett nem fogyasztunk elegendő kalóriát, abban az esetben szervezetünkbe bevitt fehérjék nem az izomépítésben, hanem az energiatermelési folyamatban fognak felhasználódni. A versenyszerű és intenzív sport, a nehéz fizikai munka a szervezet energiaszükségletét jelentősen megnöveli, a fehérjeszükségletet viszont ehhez képest mérsékelt módon érinti. A fehérje beépülés feltétele, hogy a napi kalória szükséglet megfelelő mértékben biztosított legyen szervezetünk számára.

Általánosságban elmondható, hogy a sportolók és a rendszeresen sportoló egyének esetében testtömeg kilogrammonként általában 1 g fehérjebevitel javasolt. A versenyszerűen sportolók és az erő­sportokban résztvevők esetében átlagosan 1,6 g / ttkg fehérjére bevitel szükséges.

Természetesen felmerül a kérdés, hogy ha a fenti 1,6 g/ttkg – nál nagyobb mennyiségű fehérjét juttatunk a szervezetünkbe, maximalizálni tudjuk-e izomépítésünket, és regenerációs folyamataink hatékonyságát javíthatjuk-e? Sajnos azt kell mondanunk, hogy nem. A fent említett értéknél nagyobb mennyiség szervezetbe történő juttatása megterhelő lehet a máj és vese számára, és a szervezet nem képes kellő hatékonysággal feldolgozni.

Fedezd fel és próbáld ki a NAJA FOREST 100%- ban BIO ÉS VEGÁN NÖVÉNYI FEHÉRJÉIT!